Az ingatlanpiaci helyzet 2023-ban sajátos képet mutat. A folyamat már a 2022-es energiaválság bejelentésekor elindult, ma pedig ott tartunk, hogy jelentősen visszaesett mind a lakáscélú hitelfelvétel, mind az építkezések száma. A rendszer többtényezős, és természetesen az Európa-rekorder infláció hosszútávú hatásai mellett sem mehetünk el.
Növekvő energiaárak
Az energiaárak emelkedése gondolkodóba ejtette a régi, energetikai felújításra szoruló, rendszerint nagyméretű ingatlanban élőket. 2022 őszén gombamód szaporodtak az ilyen eladó ingatlanok, ám úgy tűnt, egyre kevésbé mutatkozik kereslet irántuk. A helyzet mára odáig fajult, hogy az ingatlanpiac tulajdonképpen beállt, kínálati piacról beszélhetünk. A háttérben nemcsak a felújítási költségek emelkedése áll, hanem a hitelpiaci kamatok alakulása is.
Csökkenhet az infláció?
A Jegybank által az infláció letörésére tett intézkedések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdéses, hogy a kormány által célként kitűzött egyszámjegyű infláció megvalósítható-e a céldátumnak számító év végére. A hitelintézetek mindenesetre elképesztő költségekkel kínálják hiteleiket, ennek pedig meg is lett az eredménye. Mind a hitelfelvételek, mind az ingatlan adásvételek száma jelentősen visszaesett.
Egyre drágulnak a felújítási költségek
Akik nem eladásban gondolkodnak, kénytelenek a korszerűsítés, a hőszigetelés és a fűtési rendszer költséghatékonyabbá tétele mellett dönteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak az alapanyagok és berendezések ára drágult meg, hanem az adózással összefüggésben a szakemberek munkadíjai is. Az elmúlt évben tömegesen álltak át a háztartások a szilárd tüzelőanyag használatára, ez pedig maga után hozta annak nagymértékű árnövekedését.
Jövő albérletben?
Az ingatlanpiaci helyzet 2023-ban természetesen nemcsak az adásvétel területén mutatja meg negatív hozadékát, hanem az albérletekkel összefüggésben is. Sokan úgy gondolkodnak, hogy a helyzet normalizálódásáig akár albérletben igyekeznek átvészelni a hónapokat, és majd csak a megfizethetőbb hitelek között kezdenek el nézelődni. A jövő azonban képlékeny. Az viszont tény, hogy az albérletek árai sem csökkennek.
A fővárosban akár 250 ezer forint is lehet egy tulajdonképpen extrák nélküli lakás bérlése. A vidéki nagyvárosokban kissé jobb a helyzet, de a bérleti díjak itt is 150 ezer forint fölött mozognak. A kisvárosokkal rendszerint az a gond, hogy csekélyebb elhelyezkedési esélyek vannak, vagy muszáj bevállalni az ingázást akkor, ha megfelelő munkahelyet választanánk. Ellenben a kisvárosokban 120 ezer környékén is lehet albérletet találni – feltéve, ha akad még nem kivett.
